Közérdekű információk csapvízről, kútvízről. - Vízkutató Vízkémia Kft.

VÍZVIZSGÁLAT. GÁZVIZSGÁLAT. KÖRNYEZETANALITIKA.

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Feljegyzések
Tájékoztató közérdekű témákról


Ólom a csapvízben?
A vizsgált budapesti csapvíz minták ólomtartalma többszörösen meghaladta az egészségügyi határértéket.


A 201/2001 rendelet szerint
az új, és a már létesített fúrt és ásott kutakat be kell vizsgáltatni, amennyiben azokat ivóvízellátás céljára használják.



Ólom a csapvízben?

Az utóbbi időben egyre több hírforrás számol be a csapvíz minták ólomtartalmának egészségügyi határértéket jóval meghaladó vizsgálati eredményeiről.

Néhány fontos információ
  • Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?
  • Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?
  • A csapvízben lévő ólom csökkentési lehetőségei
  • Miben tudunk mi segíteni?

Hogyan kerül ólom az ivóvízbe?
Ólom az ólom tartalmú ivóvízvezetékek korróziója által, kioldódással kerülhet az ivóvízbe.
A kioldódás (migráció) mértéke nagymértékben függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságaitól, mint a pH, hőmérséklet, vízkeménység, fertőtlenítőszer típusa, stagnálási idő.
Minél savasabb és minél lágyabb az ivóvíz, annál agresszívebb, annál inkább elősegíti az ólomvezetékből történő migrációt.
A kemény víz vízkőréteg kialakításával csökkenti az ólom kioldódását.

Ólomvezetékeket elsősorban a főelosztóhálózat bekötővezetékeként és épületen belüli vízvezetékrendszer anyagaként építettek be az 1970-es évek előtt. Ma már, egészségügyi hatásuk ismeretében, sehol nem kerülnek ilyen ólomvezetékek beépítésre. A már beépített ólomvezetékek cserére szorulnak.

Milyen egészségügyi hatásai vannak az ivóvíz ólomtartalmának?
Az ólom egy jól ismert toxikus nehézfém, emberre gyakorolt mérgező hatása már régóta köztudott.
Az elfogyasztott csapvízben lévő ólom a szervezetben felszívódik, a véráramba jut, és káros egészségi hatásokat okoz.
A terhes anyák, magzatok, csecsemők és kisgyermekek különösen érzékenyek az ólom káros hatásaival kapcsolatban, ugyanis testtömegükhöz képest több vizet vesznek fel, nagyobb arányban kötik meg a benne lévő ólmot.
Ezen kívül az ólom magzati károsodást okozhat, illetve kedvezőtlen hatással van a gyermekek mentális fejlődésére, szellemi képességeire, intelligencia-szintjére.
Felnőtteknél tapasztalt káros hatások közül kiemelhetők egyes fontos ionok, nyomelemek, vitaminok (kalcium, vas, cink, D-vitamin) hasznosulásának romlása.

Az ólom tartalmú víznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.

Ha a vízhálózat és az épület kora alapján feltételezhető, hogy ólom kerülhet az ivóvízbe, érdemes azt megvizsgáltatni.

A csapvízben lévő ólom csökkentési lehetőségei
(forrás:OKI dokumentumtár_ólom lakossági tájékoztató)

"Amennyiben a csapvízben nagy mennyiségű ólom van jelen, javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját.
Végleges megoldás az ólomcsövek TELJES cseréje (az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten!), de annak megvalósulásáig az alábbi átmeneti intézkedéseket teheti:

1) Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt mindenképpen folyassa ki a csapot!
Amennyiben az épületen belül vannak ólomcsövek, akkor legalább 1 -2 perces folyatás javasolt, ha a vízelosztó hálózatban (is), akkor legalább 5 perces folyatás javasolt.
Folyatás után akár nagyobb mennyiségű vizet is kiengedhet, és tárolhat a hűtőszekrényében.
Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket, így az ólmot is.
Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.

2) Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.

3) Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett."
Miben tudunk mi segíteni?

Korrekt, használható eredményt adó vízvizsgálattal, és amennyiben szükséges: megfelelő víztisztító technológia ajánlásával.

Ahhoz, hogy eldönthető legyen, milyen „átmeneti intézkedések” jöhetnek szóba az ólomkoncentráció csökkentésére, az ivóvíz vételére használt helyen -tapasztalataink alapján- legalább 2 vízmintát szükséges megvizsgálni (kifolyatás előtt és után).
Az épületben és a lakásban lévő vízvezeték rendszer és a használati szokások ismeretében már azt is érdemes mérlegelni, mikor vegyük az első mintát (reggel, este) és mennyi ideig folyassuk a vizet a 2. mintához.
A mérési eredmények értelmezése is igényel szakmai kompetenciát.
A korrekt és használható eredmény előfeltétele a szakszerűen megvett minta.
Munkatársaink felkészültek arra, hogy pár kérdést követően tanácsot adjanak a mintavétellel kapcsolatosan.


Vizsgálati eredmény birtokában segítünk az optimális megoldást megtalálni.
Az ólom tartalom eltávolítására a Doulton háztartási vízkezelőket gyártó angol cég készülékét teszteltük, az eredmények meggyőzőek.


GYIK-víztisztító vásárlás előtt





A fúrt kutak kötelező vizsgálatáról


A 2016 június 15-én életbe lépett 201/2001 rendelet-módosítás értelmében:
az új, és a már létesített fúrt és ásott kutakat (a családi vízellátást szolgálót is) be kell vizsgáltatni, amennyiben azokat ivóvízellátás céljára használják.
Az újakat az üzemeltetési engedélyezési eljárás részeként, a már létesítetteket 3 évente egyszer.
A vizsgálatot akkreditált laboratóriumban kell végeztetni, az akkreditált mintavételezés is előírás.

A rendelet jún. 15-től hatályos változatának 2. melléklet 4. pontja egyértelműen meghatározza a "saját célú ivóvízművek" esetén vizsgálandó minimum vízminőségi paraméterek körét.
Ezek közül egyes paraméterek esetében mindenképp meg kell felelni a víznek, míg másoknál a hatóság mérlegelhet, hogy még ivásra alkalmasnak találja-e.
Szükség esetén előírhat a népegészségügyi hatóság egyéb vizsgálatokat is.
Ez az a pont, ami miatt érdemes olyan vizsgáló laboratóriumot választani, ahol szakmai tapasztalat birtokában segítséget tudnak nyújtani a vizsgálandó paraméterek körére vonatkozóan is.
(Egyes alkotók vizsgálatához speciális edényzetre, helyszíni mintaszűrésre, tartósításra is szükség lehet, így ezt előre érdemes tisztázni.)
A vizsgálati jegyzőkönyv birtokában a népegészségügyi hatóság értékeli az eredményeket, és dönti el, hogy ivásra alkalmas-e a víz.
Ha a víz nem felel meg a rendelet által megfogalmazott követelményeknek, akkor erről az engedélyező hatóságot tájékoztatja 15 napon belül, és egyben szakmai javaslatot tesz a vízminőség javítására.
A rendelet értelmezése és a szakhatósággal való konzultáció után (több évtizedes tapasztalat birtokában) felkészültünk arra, hogy segítségére legyünk a fúrt kút tulajdonosoknak a mintavételtől kezdve a vizsgálandó alkotók körének meghatározásán keresztül az eredmény értelmezéséig.
Mivel a vizsgálandó alkotók csoportja, a helyszíni vizsgálatok és az akkreditált mintavétel módja több mindentől függ (pld: milyen kialakítású a kút, milyen mély, milyen környezetben van, hogyan fogják a kutat üzemeltetni és használni), ezért árajánlat kérésnél jelezze, hogy milyen célból kéri a vizsgálatot.
Munkánk során több évtizede arra törekszünk, hogy az ajánlat az információ-ár vonatkozásában a megrendelő számára optimális legyen.



árajánlat kérés

vissza a kezdőlapra



Vízkutató Vízkémia Kft.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz