Megoldási javaslat
Budapest, 2019.09.07.Javaslat az ólommal szennyezett csapvíz minőségének azonnal kivitelezhető, biztonságos javítására…Az NNK vizsgálati eredményekre alapozott becslése szerint kb. 750.000 ember él "a csapvíz ólomszennyezése szempontjából legalább magas kockázatú épületben".A végleges megoldás: az ivóvíz hálózatban lévő összes ólomszennyező forrás kiiktatása. Ez nem megy egyik napról a másikra.Alábbi javaslat - két amerikai példa [2] tanulságainak felhasználásával - az azonnali biztonságos megoldási lehetőségre koncentrál. A megfelelő kommunikációhoz a flinti helyzetkezelés szolgálhat jó példaként.A Newarki helyzet arra példa, mennyire fontos a megfelelő szabályozás és a média felvilágosító munkájában a szakmai alapú megközelítés.Vízkémiai háttér (a teljesség igénye nélkül!)A csapvízben lévő másodlagos szennyező [1] többsége a felhasználó felelősségi körébe tartozik.
A vízfelhasználás több, mint 95%-át nem befolyásolja, csak az ivóvíz célú fogyasztás esetén jelent egészségügyi kockázatot vagy a vízfogyasztó által érzékelhető érzékszervi problémát (szín, szag, íz).
Kiküszöbölésük vízmű szinten technológiailag vagy nem oldható meg (pl. a fogyasztó tulajdonában lévő ólomvezetékek), vagy irreálisan drága, esetleg túlzott környezet terheléssel jár.
Az ólomszennyezés vonatkozásában a végleges megoldást nehezíti, hogy az ólomcsövek cseréjét egy-egy épületen belül az összes lakásban és környezetére vonatkozóan tervezetten, egy időben kellene megoldani, hiszen a részleges csőcsere (1-1 lakás felújításakor) sokszor ront a helyzeten.Az ivóvizet -a végleges megoldásig- a vezetékes vízből nyerni szándékozók részére azonnali megoldást jelenthet, ha a „másodlagos szennyezőktől” a szükséges mennyiségben a felhasználóhelyen tisztítják meg a vizet.Gazdaságossági és környezeti szempontból is a felhasználóhelyi (POU) ivóvíztisztítók alkalmazása lehet az optimális megoldás.A feltételes mód alkalmazása nem véletlen. Magyarázata a jelenlegi forgalmazási szabályozásban és gyakorlatban keresendő.A víztisztítók forgalmazására vonatkozó hazai szabályozás jelenleg nem elég biztonságos a fogyasztó szempontjából.A megfelelő víztisztító kiválasztása egy adott vízminőségi problémára szakmai kompetenciát igényel: az alkalmazandó megoldás előnyei és hátrányainak mérlegelése mellett.
A jelenlegi szabályozás a választás felelősségét a fogyasztóra, a szakmai tájékoztatást a forgalmazó lelkiismeretére bízza.
A víztisztítót vásárlók többsége nem rendelkezik elegendő kémiai ismerettel ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzon.
A víz érzékszervi tulajdonságai a legegyszerűbb, legolcsóbb víztisztítók alkalmazásával is javulnak, miközben bakteriológiai, kémiai szempontból romlik a vízminőség - akár egészségre káros mértékben.
A vásárló ezt nem tudja „ellenőrizni”, így sokszor az alkalmazott víztisztító többet árt, mint használ.
A szakemberek többségének véleménye az, hogy a csapvízben lévő másodlagos szennyezők még mindig kisebb kockázatot jelentenek, mint a nem megfelelő víztisztítóval kezelt víz (ezzel egyetértek).Az érintett lakosság akkor járna a legjobban, ha a probléma feltárás mellett azonnali megnyugtató megoldási alternatívát és konkrét segítséget is kapna (legalább a kisgyereket nevelők). Naprakész, valós segítséget a víztisztító kiválasztásához, és mellé a megfelelő választást ösztönző, pl. anyagi támogatást.A kettőt együtt kezelve, a jelenlegi forgalmazás anomáliái is kiküszöbölhetők lennének.
A támogatás kommunikációja kapcsán lehetne az embereket tájékoztatni a csapvízben lévő másodlagos szennyezők jelenlétéről, és a reális megoldási lehetőségekről.
A teljesség igénye nélkül, néhány kiinduló gondolat:
1) A vezetékes ivóvíz jelenlegi árszínvonalon a lehető legjobb minőségben kerül be a hálózatba. Európai összehasonlításban is - néhány sajnálatos kivételtől eltekintve - kiváló minőségű, a vonatkozó rendelet minden kritériumának megfelelő ivóvíz.2) A másodlagos szennyezők zöme szükségszerű (klór, klórszármazékok), vagy legtöbbször a fogyasztó (bekötő vezetékek esetében annak tulajdonosa, pl. önkormányzat, társasház) felelősségi körébe tartozik.3) A magyar csapvizekben előforduló összes fogyasztói panaszt okozó másodlagos szennyező eltávolítására vannak megbízható megoldások.
Ajánlom kommunikációs témaként annak hangsúlyozását, hogy milyen előnyökkel jár az, ha az ivóvizet (a teljes fogyasztás kevesebb, mint 5%-a) a fogyasztóhelyen csak a szükséges mennyiségben állítjuk elő .Ez gazdaságosabb, környezetkímélőbb is (tehát fenntartható), mintha a teljes felhasznált vízmennyiségtől várnánk el az élelmiszer minőséget (különösen igaz ez pl. az alföldi vizeknél, ahol az arzénmentesítő technológia szükséges velejárója a vízminőség érzékszervi romlása, melynek javítása a teljes vízmennyiségre vonatkozóan felesleges.
4) A bizonságos megoldások kiválasztásához fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása annak érdekében, hogy az adott csapvíznek megfelelő víztisztítót válasszanak (negatív példa: Newark, USA).
Magyarországon a víztisztítókat forgalmazók többsége sincs tisztában terméke tulajdonságaival és az üzemeltetés kockázataival. A vásárlók zöme nem a megfelelő ivóvíztisztítót veszi meg, nem tudja mérlegelni a beilleszthetőség kockázatát (vízkémiai szempontból), és sajnos a kereskedők sokszor félrevezetik a vásárlókat (akár tudatosan, akár tudatlanságból).
Egy irányba mutató, szakmailag korrekt és őszinte kommunikáció szükséges ahhoz, hogy ez a tájékozódást segítő felvilágosítás eredményes legyen.A vízminőség kapcsán fontos beszélni· a valós, fogyasztóhelyen is mérhető problémákról és a megbízható megoldási lehetőségekről.
Tisztába kell tenni alapfogalmakat. Milyen kritériumok megfelelése esetén lehet a víz: ivóvíz, csapvíz, vezetékes víz, ásványvíz, palackozott víz, gyógyvíz. Ezen a téren sok a félreértés, a fogalmi zavar - épp ezért könnyű "mellébeszélni", ha van egy aktuális probléma.
· az egyes vízkezelési megoldások előnyeiről, hátrányairól. Többek között arról, milyen egy érvényes forgalmazási engedély, mit kell tartalmaznia. Fontos különbséget tenni a használativíz-kezelés (pl. lágyítás, vastalanítás) és az ivóvíz-kezelés között.· arról, hogy mi a vásárló és a kereskedő felelőssége. Lehet, hogy bizonyos készülékek forgalmazását vízkémiai szakképesítéshez kellene kötni.Össze kell állítani egy naprakész, felhasználóbarát listát az engedélyezett megoldásokról, amik bizonyítottan megbízhatók (jelen esetben az ólom eltávolítására), és erről a listáról választhatnának az emberek. Ha csak az ellenőrzött, bizonyítottan jól működő berendezésekre lehetne támogatást igényelni, a nem megbízható termékek kizárhatók lennének (lásd Flint kontra Newark).Közösségi oldalakon az <<ÉnszóltamPb>> cimkével jelölöm a csapvíz ólomszennyezésével kapcsolatos bejegyzéseimet, szakirodalmi hivatkozásokat, megjelenéseket.Azari Katalin vegyészmérnök (1990 BME)
Nyilvános a tanúsított víztisztítók listája!
Frissítés: 2020. október
Elkészült az NNK tanúsított ivóvíztisztító kisberendezések összefoglaló jegyzőkönyve (>>blogbejegyzés).
Az ólom vizsgálat eredményének értelmezése, a megfelelő víztisztító kiválasztása szakmai kompetencia, amennyiben a háztartásban várandós nő és/vagy kisgyermek is fogyasztja a vizet.
„Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljes felújítása jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. a különböző ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban: ivóvíztisztító kisberendezések vagy termékek) alkalmazása.” [10.o.]
„Az eredmények alapján... Nem minden típus volt alkalmas arra, hogy nagy ólomkoncentrációjú csapvíz ólomtartalmát is biztonságos, határérték alá csökkentse a vizsgálati időszak végéig. A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezés) volt, amelynél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és a szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.” [11.o]
Kiemelés a <Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz> kiadványból: letölthető az NNK honlapjáról
A szakmai ismereteket igénylő tájékozódást mi már elvégeztük. Tanulmányoztuk a víztisztítók specifikációját, és vizsgáltuk a víztisztító teljesítményét (a szűrt víz minőségét).
Laboratóriumi eredményeinket az NNK vizsgálatai is megerősítették. (>>Doulton Ultracarb eredményei)
Amennyiben a szűrt vizet várandós nő, 3 év alatti kisgyerek is fogyasztani kívánja, a Doulton Ultracarb az egyetlen típus, ami 100% biztonsággal megfelel a kritériumoknak.
A szakmai ismereteket igénylő tájékozódást mi már elvégeztük. Tanulmányoztuk a víztisztítók specifikációját, és vizsgáltuk a víztisztító teljesítményét (a szűrt víz minőségét).
Laboratóriumi eredményeinket az NNK vizsgálatai is megerősítették. (>>Doulton Ultracarb eredményei)
Amennyiben a szűrt vizet várandós nő, 3 év alatti kisgyerek is fogyasztani kívánja, a Doulton Ultracarb az egyetlen típus, ami 100% biztonsággal megfelel a kritériumoknak.
2021.01.12.
A Right2Water kezdeményezés eredményeként megszületett "az emberi fogyasztásra szánt víz" minőségi követelményeiről szóló EU irányelv.
Az irányelv foglalkozik a csapvíz ólomszennyezésével is, hangsúlyozva azt, hogy a víznek a FOGYASZTÁS helyén kell megfelelnie az előirányzott minőségi paramétereknek.
Ez azért fontos, mert az ólomszennyezés szempontjából a legnagyobb kockázatot az épületen belüli (vízórát követő) magántulajdonban lévő csővezetékek jelentik.
Az érintettek többsége viszont nincsen tisztában sem a potenciális szennyezéssel, sem a saját felelősségével.
Magyarországon ez az a vízminőségi probléma, ami súlyosan egészségkárosító lehet, és aminek megoldásával a vízfogyasztó szintjén is érdemben kellene foglalkozni.
A szakemberek, vízszolgáltatók a tőlük elvárható munka nagy részét már elvégezték. Tervszerűen zajlott, zajlik a csővezetékek cseréje (az anyagi lehetőségekhez mérten).
Az NNK 500.000.000 Ft-os EU támogatott program keretében számos "eredményterméket" készített a csapvíz általi ólomexpozíció témakörében (2):
az épületek kockázat elemzésétől kezdve, a szakemberek tájékoztatási, kommunikációs útmutatójáig.
az épületek kockázat elemzésétől kezdve, a szakemberek tájékoztatási, kommunikációs útmutatójáig.
Elkészültek az ólomtérképek, immár valós, statisztikailag megfelelő módszertan alapján kiválasztott minták mérési adataira alapozva.
Vizsgálták a megoldási lehetőségeket is: listázták a vizsgált víztisztítók fontos adatait, megbízhatóságát, alkalmazhatósági feltételeit.
Magyarországon bármely vezetékes víz megfelelő POU megoldásokkal biztonságossá tehető, az EU direktíva által előirányzott minőségi követelmény -néhány ritka kivételtől eltekintve- azonnal biztosítható!
2021. 01.12-én minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy Magyarországon bármely háztartásban azonnal biztosítható legyen a legszigorúbb minőségi kritériumoknak is megfelelő ivóvíz!
Szerintem egy gyermeknek sem lenne szabad -főképp információ hiány miatt- az egészségét visszafordíthatatlanul károsító vizet innia.
Az érintettek szakszerű, de az átlagember szintjén is befogadható, praktikus tanácsokat tartalmazó tájékoztatása a mai napig nem történt meg.
Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
(2) https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-szakmai-tajekoztatok.html
kapcsolódó bejegyzések:
2021.03.05.
Kisgyerek korban visszafordíthatatlan következményekkel jár az ólomszennyezett víz fogyasztása: idegrendszeri károsodás, bizonyítható IQ csökkenés, viselkedési zavarok.
Az NNK felmérése szerint több ezer kisgyerek él pl. Budapesten olyan háztartásban, ahol nincsen egészséges ivóvíz, mert a régi épületekben lévő ólomcsövek miatt az szennyeződik [NNK ólomtérképek].
A kérdés fontosságát mutatja az is, hogy a Right2Water kezdeményezésre megszületett új EU direktíva az eddigi 10ppb helyett 5ppb-re csökkenti az ólom határértékét az ivóvízben, ráadásul ennek a fogyasztói csapokon kell teljesülnie!
Több, mint 50.000 épületben kell kicserélni a régi vezetékeket, hogy a fogyasztó poharába tiszta csapvíz kerülhessen. Ez nem megy egyik napról a másikra.
Az új ivóvíz rendelet éppen ezért 2036. január 12-ig ad "türelmi időt" a végrehajtásra. Az érintett háztartásokban az addig születő és cseperedő kisgyerekeknek is biztosítani kellene az egészséges ivóvizet!
Több, mint 50.000 épületben kell kicserélni a régi vezetékeket, hogy a fogyasztó poharába tiszta csapvíz kerülhessen. Ez nem megy egyik napról a másikra.
Az új ivóvíz rendelet éppen ezért 2036. január 12-ig ad "türelmi időt" a végrehajtásra. Az érintett háztartásokban az addig születő és cseperedő kisgyerekeknek is biztosítani kellene az egészséges ivóvizet!
Az érintett kisgyerekes háztartások számára külföldi példákhoz hasonlóan ingyenesen kellene az ivóvizet biztosítani (külföldi példák alapján költségviselő az állam, a megvalósításhoz önkormányzat, civil szervezetek bevonása).
A nagyobb szervezést és környezeti terhet jelentő csomagolt víz biztosításán kívül van egyszerűen kivitelezhető, környezetkímélő megoldás is: NNK ólomra tanúsított víztisztító.
A víztisztítók állami biztosítása (vagy támogatása) lehetőséget adna arra, hogy csak olyan megoldást fogadjanak el a szülők, ami a csapvizüknek megfelelő, és biztonságosan üzemeltethető ( pl. az NNK ólomra célirányosan bevizsgált, tanúsított víztisztító listáról).
Az ólomszennyezett víz fogyasztása kisgyerek korban visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodással, bizonyítható IQ csökkenéssel, viselkedési zavarokkal jár.
Kinek a feladata ma Magyarországon a gyermekek egészséges környezetének, pl. az egészséges ivóvízhez jutásának biztosítása ?
Azari Katalin
vegyészmérnök
vegyészmérnök
VÍZKUTATÓ VÍZKÉMIA KFT.
AKKREDITÁLT VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM
1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 43/b. kapucsengő-3
(1) 2124157, (1) 2148937
posta
vizkemia.hu
www.vizkemia.hu
