VÍZKÉMIA AKKREDITÁLT LABOR
linkek
Tartalomhoz ugrás
A munkahelyen biztosítandó ivóvízről
Vízvizsgálat - Vízkémia Akkreditált Laboratórium
Közzététel szerző: itt tanácsadás · 21 Február 2023
Tags: munkahelyi_vízminőségegészségivóvíz
A vezetékes víz ivóvízként való fogyasztásának ösztönzését az EU ivóvíz irányelve kiemelt céljának tartja. Ennek egyik eszközeként javasolja a fogyasztók releváns információkkal való ellátását annak érdekében, hogy növekedjék a bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban. A 2023. január 12-től hatályos 5/2023 (I.12.) ivóvíz rendelet is több ponton támogatja ezt a célt.

  1. A vízszolgáltatók kötelesek a szolgáltatott víz minőségét jellemző adatokat közzé tenni, a rendeletben meghatározott vizsgált paramétereket, az alkalmazott fertőtlenítési technológiát. Ezek az adatok eddig is rendelkezésre álltak, többségük nyilvános volt. A rendelet újdonsága az, hogy a vízórát követő vízhálózat miatt bekövetkező vízminőség romlásra is felhívja a figyelmet.
  2. Az országos tisztifőorvos elkészíti és honlapján közzéteszi a házi vízelosztó rendszerre vonatkozó általános kockázatértékelést,  mely kockázatok közül az ólomszennyezés értékelését tartja relevánsnak (5ppb célértékhez hasonlítva).
  3. Az elsőbbségi létesítményeknél a járási hivatal ellenőrzi az ólomszennyezésre vonatkozó kockázat értékelést, szükség esetén gondoskodik a megfelelő tájékoztatásról a kockázatok csökkentése érdekében.
  4. Az ivóvízzel érintkezésbe kerülő termékeknél (pl. csapok, vízadagolók, víztisztítók) a bejelentőnek, engedélyesnek, forgalmazónak tájékoztatási kötelezettsége van a fogyasztók felé a közegészségügyi felhasználási feltételekre vonatkozóan, és minimum követelmény az ivóvízbiztonsági engedélyek megléte.

Mi következik a rendelet előírásaiból a munkahelyen, közösségi felhasználásban biztosított ivóvízre vonatkozóan?
Fontos annak megértése, hogy a vezetékes víz minőségét Magyarországon a szolgáltató miért a "vízóráig" garantálja.
A vízórát követően az épületen belüli vízhálózat állapota, az épület üzemeltetője által alkalmazott vízkezelés (szűrés, tisztítás, lágyítás, vastalanítás stb.) a fogyasztói végpontokon lévő vízcsapok, adagolók, víztisztítók a szolgáltatott víz minőségét befolyásolhatják, ronthatják. A fogyasztói végpontokon a vízben  egészségre káros szennyezők is megjelenhetnek. A vízórát követően a víz minőségéért az épület tulajdonosa, üzemeltetője felel, praktikusan a "tényleges fogyasztás átadási pontjáig".

A vízminőségnek a tényleges fogyasztás helyén kell megfelelnie az előírásoknak, ami munkahelyek esetében (jellemzően bérlemények) a különböző végpontokat követően is eltérő lehet. A tényleges felhasználás helyén a vízminőségért az felel, aki az "utolsó vízminőség megváltoztatására alkalmas" beavatkozásról, szerelvényről (csaptelep, vízadagoló, víztisztító) döntött. Ha hálózativíz-adagolót és/vagy víztisztítót alkalmaznak, a vízadagolót követően a víz minőségéért pl. a vízadagoló tulajdonosa a felelős.

Miért fontos a víz felhasználóhelyi minőségének ismerete és a tájékoztatás?
A fogyasztás helyén lévő víz minőségét befolyásolhatja a vízórát követő vízkezelés, a vízhálózat, vízadagolók állapota, ezért a vízfogyasztók tájékoztatása a vízminőségről kiemelten indokolt a nagyobb épületekben.
Vízadagolót követően fontos információ az alkalmazott vízkezelés típusa, a kezelésnek a víz minőségére gyakorolt hatása (fizikai, kémiai minőség változtatás), és nem utolsó sorban a sótartalom, só-összetétel (speciális diétát folytatóknál releváns).
Hasonlóan a csomagolt vizek cimkéjéhez, amin a vonatkozó rendelet által meghatározott paramétereket fel kell tüntetni, a vízvételi helyek mellett is érdemes tájékoztatni a fogyasztókat a víz minőségéről vagy az adatok elérhetőségéről pl. QR kód. A vízminőségről való tájékoztatás nagy mértékben növeli a "hálózati vízből biztosított ivóvíz" fogyasztása iránti bizalmat, ezzel csökkentve a palackozott víz iránti igényt.

Hogyan érdemes tájékoztatni?
Ha hálózati víz felhasználásával történik az ivóvíz biztosítása, a tájékoztatáshoz a rendelet által meghatározott kockázat értékelésben előírt monitoring vizsgálatok eredménye és/vagy a víztisztító, vízadagoló "vízminőségi garanciája" (vízminőségre tehető állítások) elegendő.
Ha az alkalmazott POU vízkezelés az épület vízhálózatában potenciálisan megjelenő összes szennyező eltávolítására alkalmas, ezek a vizsgálatok a víztisztító ivóvízbiztonsági engedélyében szereplő előírásokra redukálhatók, jó esetben elhagyhatók - a vízadagoló vagy vízvételi hely mellett elegendő feltüntetni azt, hogy "másodlagos vízszennyezőktől mentes, hálózati ivóvíz".

A döntéshozóknak az 5/2023 rendelet előírásainak való megfeleléshez a vízportfólió kialakítása előtt érdemes tájékozódni!
Az ivóvíz biztosításáért felelős döntéshozónak a víz adagolásáról való döntés előtt érdemes tájékozódnia az épület belső ivóvíz hálózatának kockázat értékeléséről, az általa használt fogyasztói végpontig.
Amennyiben a releváns kockázat, azaz az ólomszennyezés nem zárható ki, a kockázat valószínűségétől és a szennyezés mértékétől függően érdemes mérlegelni a lehetséges megoldásokat.
Potenciális ólomszennyezés esetén csak olyan POU víztisztító alkalmazása jöhet szóba, melynek ólomeltávolítási hatékonysága NNK tanúsítottan megfelel az elvárásoknak.
A biztonságos üzemeltetés és a tájékoztatási kötelezettség érdekében szükséges plusz feladatokkal, költségekkel (pl. laborvizsgálatok) is érdemes számolni a víztisztító/vízadagoló kiválasztását megelőzően.

Miért kell a kockázat értékelés, miért fontos az ólomszennyezés kizárása vagy vizsgálata vízadagoló választás előtt?
A vízadagoló, víztisztító ivóvízbiztonsági- és forgalmazási engedélye önmagában nem garancia a megfelelő ivóvíz minőségre, a vízben lévő szennyeződések biztonságos eltávolítására (kiemelten igaz ez az ólomszennyezésre).
A víztisztító alkalmazási területéről, a biztonságos üzemeltetés feltételeiről az NNK szakhatósági vizsgálataira alapozott szakvélemény ad útmutatást.

Hogyan érdemes tájékozódni, vízadagolót/víztisztítót választani?
A vízadagolókban általánosan alkalmazott vízkezelés az ólom biztonságos eltávolítására nem alkalmas. Ha a víz ólomszennyezése nem zárható ki, a hálózati- vízadagolóra vagy önállóan használt víztisztítóra a beszerzéskor elő kell írni az ólom eltávolító képességet*, mint feltételt (*NNK ólomra tanúsított víztisztító).
A vezetékes víz minőségének és a víztisztító szakhatósági vizsgálati eredményeinek ismeretében érdemes garanciát kérni a kezelt/adagolt víz minőségére.

Miért van szükség a "vízminőségi garanciára"?
A vízadagoló/víztisztító használata esetén a berendezésre vonatkozóan a vízfogyasztó számára elérhető helyen közzé kell tenni a közegészségügyi biztonságos alkalmazási feltételeket és a vízminőségről való tájékoztatást. Ezeket az információkat alátámasztó szakvélemények a vízbiztonsági engedély mellékletét képező olyan dokumentumok, melyek jelenleg a forgalmazó, engedélykérő számára adhatók csak ki (nem érhető el nyilvános adatbázisból), ugyanakkor szükségesek ahhoz, hogy a vízadagolóról, víztisztítóról tett állítások megalapozottsága ellenőrizhető legyen. Segítendő az 5/2023 rendelet előírásainak való megfelelést, a forgalmazó "vízminőségi garancia" keretében ezekre a szakhatósági véleményekre alapozva állításokat tehet a tisztított víz minőségére vonatkozóan. Ha a kiválasztott víztisztítóra, adagolóra nem érhető el pl. a forgalmazó honlapjáról a hivatalos NNK szakvélemény, érdemes megkérni. Ha ez a garancia nem érkezik meg vagy hiányos a szakvélemény, az is információ és elgondolkodtató.

Mit tartalmaz a vízgarancia és mire jó?
A szakhatósági vizsgálatok mérési eredményeire alapozott szakvéleményt, az abból levonható következtetéseket, a mérési jegyzőkönyvek és szakvélemények elérhetőségét. A garantált vízminőség biztosításának feltételeit.
Ha az ólomszennyezés kockázata nem zárható ki egy épületben, érdemes univerzális, prémium vízminőségi garanciás POU megoldást választani! Univerzális vízgarancia olyan víztisztítóra adható, ami az összes potenciális vízszennyező eltávolítására alkalmas, üzemeltetése biztonságos.

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban évtizedek óta vizsgálunk különböző vízmintákat. Tisztában vagyunk a feladóhelyen és a fogyasztóhelyen mérhető vízminőség-romlást okozó szennyezők körével és mértékével. Ismerjük az ivóvíz tisztításban alkalmazott technológiák előnyeit, hátrányait, az egyes vízkezelő eljárások illeszthetőségét (kémiai szempontból).
Az egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódva állunk rendelkezésre munkahelyi döntéshozók, beruházók, magánemberek részére is: az akkreditált vízvizsgálatoktól a megfelelő POU megoldások ajánlásáig.

Az  optimális "vízportfólió" kialakításakor prioritásként kezeljük a fenntarthatósági szempontokat, a vezetékes víz ivóvíz célú felhasználását. Ezt a tanácsadást "Pro bono" végezzük.

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó




víztisztítás


gyorslinkek


kezdőlap





Vissza a tartalomhoz