linkek
Tartalomhoz ugrás

A háztartásunkban használt vezetékes víz felhasználási cél szerint minimum 2 minőségi kategóriába sorolható.

Az egyik felhasználás az, amit élelmiszerként elfogyasztunk - nevezzük ezt IVÓVÍZnek, a másikat HASZNÁLATI VÍZnek.
Ivóvízként vízfelhasználásunk kb. 3%-át fogyasztjuk el (2017 évi statisztikai adatok alapján).
A többivel mosunk, mosogatunk, fürdünk, WC-t öblítünk. A két felhasználás értelemszerűen más-más vízminőséget igényel.
Ennek megfelelően eltérő „kezelésre” van szükség ahhoz, hogy több szempontból is optimális legyen a felhasználás célja szerinti vízminőség.

Ivóvíz esetében minimum követelmény az, hogy a víz bakteriológiailag megfelelő, egészségre káros szennyezőktől mentes legyen.
A vízmű a feladóhelyen mérési eredményekkel is igazoltan, ilyen vizet indít útnak.

Ez a rendeleteknek is megfelelő vízminőség mire megérkezik háztartásunkba, szükségszerűen megváltozik.
A csővezetékek állapota, az abban való tartózkodási idő, hőmérséklet, pH és egyéb paraméterektől függően tartalmaz fertőtlenítőszert, annak melléktermékeit, íz- és szagrontó anyagokat, valamint egyéb szennyezőket (un. másodlagos szennyezők).
A másodlagos szennyezők közül pl. a vas, mangán a háztartási célú felhasználást nehezítheti, míg az ólom, a trihalometánok, azbesztszemcsék, mikroműanyagok stb. az ivóvíz célú felhasználás esetén akár egészségre káros mértékben is jelen lehetnek.

A másodlagos szennyezők eltávolításának szükségessége a felhasználási céltól függ.

Nem csupán technológiai, de gazdaságosság és környezet kímélés szempontjából is az az optimális megoldás, ha a víz „utazása” miatti minőségromlást a felhasználóhelyen csak a szükséges mennyiségben és a felhasználási cél szerinti minőségre javítjuk.

Ivóvíz esetében az a biztonságos megoldás, ha az élelmiszer minőségű vizet a felhasználás helyéhez a lehető legközelebb (praktikusan a konyhában) állítjuk elő.
Erre valók a "háztartási ivóvíz utótisztító kisberendezések" [NNK elnevezés].
Fontos tudni azt, hogy ezek a kisberendezések kizárólag bakteriológiailag kifogástalan és stabil (azaz szabad aktív klórt tartalmazó), elsődleges kémiai szennyezőktől mentes vízre alkalmazhatók (a vízmű által szolgáltatott csapvíz néhány kivételtől eltekintve Magyarországon ilyen).
Amennyiben a használati vizet valamilyen módon kezelni akarjuk (pl. lágyítás, vastalanítás, központi aktívszenes szűrés), elengedhetetlen a két vízkör különválasztása annak érdekében, hogy az ivóvíztisztító biztonságosan alkalmazható legyen.

Az ivóvíz tisztító kisberendezéseket szabad aktív klórt tartalmazó, a 201/2001 rendelet előírásainak megfelelő minőségű víz utókezelésére tesztelik, minimum ilyen minőségi követelményeknek megfelelő vízre vonatkozik az NNK szakvéleménye alapján kiadott forgalmazási engedély is.
A forgalmazási engedély elengedhetetlen része a hatósági aláírással ellátott használati útmutató, mely az NNK véleményére alapozott útmutatást is tartalmaz a kisberendezés funkciójára és biztonságos használhatóságára vonatkozóan.
A hatóságok által jóváhagyott használati útmutató nem véletlenül használ feltételes módot a kisberendezés víztisztítási tulajdonságaival kapcsolatban. A háztartásunkba megérkező víz minősége térben és időben is változó, így annak eldöntése, hogy az adott konyhában milyen vízkezelés alkalmas a vízminőség javítására, szakmai kompetenciát igénylő feladat.

A magyarországi szabályozás a szakmailag korrekt tájékoztatást a víztisztítót fogalmazóra, a megfelelő megoldás választásának felelősségét a fogyasztóra bízza.

Ivóvíz tisztítóra a konyhabútor tervezési fázisában érdemes gondolni, hogy a választás optimális legyen (elhelyezés, funkció, esztétikai és gazdaságossági szempontból).

Ha a használati víz kezelése elkerülhetetlen (pl. lágyítás, vastalanítás), a két vízkör különválasztása szükséges (gépész tervező, vízvezeték szerelő kompetencia).


Azari Katalin
vegyészmérnök (1990 BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium


Kedves Véleményvezérek, akik a vezetékes víz fogyasztására buzdítanak!

Szerintem érdemes lenne átgondolni a csapvíz minőségével kapcsolatos kommunikációs paneleket.
A hozzáértő szakértők tanulmányait - elsősorban  FOGYASZTÓI  szempontból kellene értelmezni, majd ezt követően kiemelni és közreadni a tanulságokat.
Nem lelkiismeret furdallást okozni azoknak a fogyasztóknak, akik valamilyen okból nem tudják a csapvizet fogyasztani, hanem reális alternatívát mutatni a csomagolt vizek mellett.
Ehhez először a vezetékes víz valós minőségi paramétereivel, a jelenlévő szennyezőkkel kellene tisztában lenni...

További tartalmak ezzel kapcsolatban:




VÍZKUTATÓ VÍZKÉMIA KFT.
AKKREDITÁLT VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM
1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 43/b. kapucsengő-3
(1) 2124157, (1) 2148937
 postavizkemia.hu
www.vizkemia.hu


ólom olom víz ivóvíz NNK ólom csapvíz vízminőség vizminoseg viz csapviz ólomszennyezés vízvizsgálat vízkémia analitika  vízművek vízmű flinti katasztrófa ólom eltávolítás
Vissza a tartalomhoz