linkek
Tartalomhoz ugrás

Budapest, 2021.02.11.

Hogyan teljesíthető az EU ivóvíz direktíva célkitűzése, tekintettel a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet „Ivóvízellátás a munkahelyen” [1] előírásaira a részlegesen lezárt közintézményekben?

 
Az EU ivóvíz irányelv egyik célkitűzése: a csapvízfogyasztás népszerűsítése, közintézményekben ingyenes ivóvíz vételi helyek kijelölése, ivóvíz minőségű víz biztosítása.
Ennek egyik előfeltétele a vízminőség fogyasztóhelyi javítása, kiemelten pl. az ólomszennyezés praktikusan elérhető minimalizálása.
Az egyik patinás oktatási intézmény ivóvíz vételi helyén  a vízmintákban mérhető ólomszennyezés a jelenlegi cselekvési határérték többszöröse, és az elvileg elérhető legjobb minőségű vízmintában is (napközbeni, kifolyatást követő minta) közel 20ppb!
Az eredmény nem meglepő, hiszen régi építésű intézményről van szó.  
Az épületen belül számos ivóvízcsap van, vélhetően hasonló mérési eredmények születnének.

Kérdés:
  • Van-e tájékoztatási kötelezettsége, teendője annak, akinek mérési eredményekkel igazoltan tudomása van egy épületen belül a víz ilyen mértékű ólomszennyezéséről?
  • Ki a felelős a régi ólomcsövek okozta vízminőség romlásért egy középületben, oktatási intézményben, társasházban?
  • Hogyan teljesíthető a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet „Ivóvízellátás a munkahelyen” 23. § (1) előírása [1]?
  • Milyen forrásból és hogyan oldható meg a dolgozók felé az egészséges ivóvíz biztosítása középületben, oktatási intézményben, társasházban működő irodában?
  • Ki biztosítja az oktatási intézményekben a tanulók számára az épületen belüli egészséges ivóvízhez való hozzáférést?   
 
 
Az aktualitást az EU irányelven kívül az is adja, hogy a részleges lezárások miatt megváltozott a vízvezeték rendszerekben a víz áramlási sebessége, több helyen pangó vízszakaszok is kialakulhatnak (ezek az ólomszennyezés beoldódását növelő tényezők).
 
A régi építésű iskolákban a középiskolások november óta nem használják a mosdókat; a középületekben részlegesen home-officeban dolgoznak; a lakóházakban a lakások zöme üresen várja a bérlőket, turistákat – a csökkenő vízfogyasztás pedig növeli az ólom beoldódás esélyét.

Kérdés:
 
  • Készült-e kockázat értékelés, monitorozás vagy valamilyen iránymutatás a részleges használatból adódó kockázatok elkerülésére az egyébként is „magas kockázatú” épületekre vonatkozóan?
Félő, hogy a Víz Világnapja kapcsán a kommunikáció megint a csapvíz kritika nélküli fogyasztására buzdít majd, miközben lehet, hogy az ólomszennyezés kockázata minden eddiginél súlyosabb és számottevőbb.

Javaslat:
 
  • Az új EU direktíva apropóján a fogyasztóhelyi vízminőségről kellene beszélni, hangsúlyozva az ólomszennyezés kockázatának lehetőségét (különös tekintettel azokra az épületekre, ahol a vízfogyasztás csökkenése kapcsán megnövekedett a víz tartózkodási ideje a kritikus csőszakaszokban.)

  • Az NNK szakmai anyagaihoz hasonlóan közérthető, fogyasztóbarát kommunikációs útmutatókat, tájékoztatókat kellene kiadni a lakossági tájékoztatásban részt vevők számára is (újságírók, médiaszereplők, vélemény vezérek, pedagógusok, gyerekintézmények, közintézmények vezetői).  

  • Újra ingyenes ólomvizsgálati lehetőséget kellene biztosítani legalább a gyermeket tervező családok, várandós nők és a kisgyereket nevelők részére.

  • Az összes olyan oktatási intézményben, ahol csökkent a vízfogyasztás, monitorozni kellene, és kockázat értékelést végezni legalább az ivóvízként kijelölt csapokon.

  • A munkáltatók részére egyértelmű, praktikus iránymutatást adni, miként tudják biztosítani a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet  „Ivóvízellátás a munkahelyen” 23. § (1) előírásait [1].

Szerintem haladéktalanul el kellene kezdeni (az EU irányelvhez kapcsolódva) egy szakmailag irányított, a fogyasztóhelyi vízminőségre, a fogyasztó felelősségére, a vízminőség felhasználóhelyi javításának lehetőségeire (vezetékek cseréje, ivóvíz tisztítók) is fókuszáló tájékoztatást.


Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium

[1] 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
Ivóvízellátás a munkahelyen
23. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat „ivóvíz”, illetve „nem ivóvíz” felirattal és piktogrammal kell ellátni.
(2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről ivóvíztartály felszerelésével vagy egyéb módon kell gondoskodni. Az ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy annak feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen.
(3) Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni, inni és élelmiszert tárolni tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is.
[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200003.scm]

Kedves Véleményvezérek, akik a vezetékes víz fogyasztására buzdítanak!

Szerintem érdemes lenne átgondolni a csapvíz minőségével kapcsolatos kommunikációs paneleket.
A hozzáértő szakértők tanulmányait - elsősorban  FOGYASZTÓI  szempontból kellene értelmezni, majd ezt követően kiemelni és közreadni a tanulságokat.
Nem lelkiismeret furdallást okozni azoknak a fogyasztóknak, akik valamilyen okból nem tudják a csapvizet fogyasztani, hanem reális alternatívát mutatni a csomagolt vizek mellett.
Ehhez először a vezetékes víz valós minőségi paramétereivel, a jelenlévő szennyezőkkel kellene tisztában lenni...

További tartalmak ezzel kapcsolatban:




VÍZKUTATÓ VÍZKÉMIA KFT.
AKKREDITÁLT VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM
1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 43/b. kapucsengő-3
(1) 2124157, (1) 2148937
 postavizkemia.hu
www.vizkemia.hu


ólom olom víz ivóvíz NNK ólom csapvíz vízminőség vizminoseg viz csapviz ólomszennyezés vízvizsgálat vízkémia analitika  vízművek vízmű flinti katasztrófa ólom eltávolítás
Vissza a tartalomhoz